Alapszabály

             

Dombó-Dog Centrum Kutyás Sport Egyesület 

Új szövegű, egységes szerkezetbe foglalt

Alapszabálya

2 0 1 6

  

Általános rendelkezések

I.

AZ EGYESÜLET ADATAI

1. Az Egyesület teljes neve: Dombó-Dog Centrum Kutyás Sport Egyesület

2. Az Egyesület székhelye: 7200 Dombóvár, Hunyadi tér 25.

3. Az Egyesület jogállása: Az Egyesület önálló jogi személy.

4. Az egyesület alapító tagjainak adatait az alapszabály – elkülönítve kezelt – mellékletét képező tagjegyzék tartalmazza.

II.

AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGEI

1. Az Egyesület céljai:

a) Az FCI által és a Magyar Sportkutya Szövetség által és az egyéb, Magyarországon önálló szervezettel nem rendelkező elismert kutyás sportok széles körben való népszerűsítése, ezen sportok űzéséhez megfelelő kiképzőpálya, terület üzemeltetése, ezekhez kapcsolódó vizsgák, versenyek, szemináriumok, táborok rendezése, lebonyolítása és a kutyás sportok oktatása.

b) A kulturált kutyatartás írott és íratlan szabályainak széles körben való terjesztése, felelősségteljes szemlélet, kedvezőbb közfelfogás elősegítése, a kutyák tartásával, táplálásával, tenyésztésével, kiképzésével kapcsolatos tudnivalók és szabályok ismertetése.

c) Kynológiai ismeretterjesztő központ működtetése azzal a céllal, hogy elősegítsük a kutyák viselkedésének, kommunikációjának megismerését, helyes értelmezését így elkerülhetővé tenni a kutyaharapásos baleseteket. Felnőttek és különös tekintettel gyermekek részére.

d) A kutyák fejlődését, tanulását elősegítő kiképzési módszerek széles körben való terjesztése, melyek igazodnak az egyed karakteréhez, ösztönháztartásához és idegrendszeri típusához.

e) Különböző szintű kiállítások, képességvizsgák, tenyész-szemlék rendezése.

f) Jó minőségű tenyészállatok külföldről történő beszerzésének elősegítése és külföldre történő kivitelének elősegítése.

g) A tagok kutyatáp és felszerelés igényeinek megfelelő beszerzés elősegítése.

h) Állategészségügyi alapismeretek terjesztése, az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvények és rendelkezések ismertetése, terjesztése és ezek betartatásának elősegítésének érdekében végzett tevékenységek.

i) Együttműködés más hasonló céllal működő hazai és külföldi szervezetekkel.

-2-

j) Rechabilitációs központ működtetése, a mentálisan sérült, negatív élményekből fakadó viselkedési zavarokkal küzdő és betegségből vagy műtétből felépülő kutyák számára, az állatorvosuk javaslatainak figyelembe vételével és betartásával.

k) Tenyésztői központ működtetése, a jó minőségű, korrekt tenyésztés és adás-vétel elősegítésének céljából. Tenyész – szemlére és kiállításra való felkészülés elősegítése, egészségügyi szűrésekről való tájékoztatás, a tenyésztők és a kutyakedvelők- tartók közötti adás – vételi szerződés megkötésének elősegítése, kutyavásárláshoz tanácsadás, ezáltal a szaporítás visszaszorítása.

l) Dombóvár Város Önkormányzatának a hatáskörébe tartozó gazdátlan, befogott ebek örökbe adásának elősegítése, rendezvényeink keretén belül örökbefogadó nap rendezése.

m) Oktatás és szakmai továbbképzés tartása: kynológiai, kiképzéstechnikai
elmélet és gyakorlat, állatvédelmi, állatjóléti, higiéniai, ebrendészeti, kutyakozmetikai, ebtenyésztési, kutyák táplálása és gondozása témakörökben szakképzett előadókkal, oktatókkal.

n) Kutyás bemutatók, nyílt napok szervezése, lebonyolítása, munkavizsgák, versenyek, kiállítások szervezése, lebonyolítása.

Az egyesület céljai megvalósítása érdekében együttműködik minden helyi állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, melyek segítik az egyesület eredményes működését és céljai megvalósítását.

2. Az egyesület feladatai, tevékenységei:

Az FCI (Federation Cynologiqe Internationale) által elismert fajtájú kutyákat kedvelő, tartó és tenyésztő természetes és jogi személyek tömörítése és az egyesület tagjainak érdekvédelme.

Az egyesület az alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, de elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható.

Az egyesület céljai megvalósításához szükséges gazdasági feltételei biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységekre kell fordítania.

Amennyiben az egyesület befektetési tevékenységet végez, a közgyűlés köteles befektetési szabályzatot készíteni és azt elfogadni.

– 3 –

II. Gazdasági-vállalkozási tevékenység:

Az Egyesület céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, a célok megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az ilyen tevékenység végzéséből származó bevétel nem haladhatja meg az éves összbevétel 60%-át.

III. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap. Az egyesület országgyűlési képviselői, megyei önkormányzati választáson jelöltet nem állít.

III.

A TAGSÁGI VISZONY

1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, akik, illetve amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják és fizetnek tagdíjat. Kiskorú természetes személy felvételéhez törvényes képviselői hozzájáruló nyilatkozat is szükséges.

Az egyesületi tagság formái:

1.           rendes tagság,

2.           pártoló tagság

3.           tiszteletbeli tagság.

Az Egyesület azonos típusú tagjait egyenlő jogok illetik meg. Az egyesület tagjai a közgyűlésen – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján – meghatalmazott képviselő útján is részt vehetnek, és gyakorolhatják tanácskozási, illetve – ha ezzel rendelkeznek – szavazati jogukat.

2. Az Egyesület rendes tagjává választható az a jogi személy és magánszemély, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. A rendes tagság létrejöttének és fenntartásának feltétele a tagdíj határidőben történő megfizetése.

Az Egyesület tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti. A nyilatkozathoz mellékelni kell két rendes tag ajánlását is. Amennyiben jogi személy kéri felvételét, mellékelni kell a szervezet igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként a tagsági jogok gyakorlása során.

Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az Egyesület elnökének címezve kell benyújtani. Az Egyesület rendes tagjává választásról a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.

Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

a)                     részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén, ott tanácskozási (ideértve a felszólalást és a kérdések feltételét is), indítványozási, észrevételezési és szavazati jogot gyakorolhat;

– 4 –

b)                      bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatók. Kiskorú rendes tag csak életkorának megfelelő olyan tisztségre választható, mely képviseleti joggal nem jár;

c)                      jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;

d)                      igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket,

e)                       a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:

1.           kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;

2.           kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;

3.           kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni;

4.           nem veszélyeztethetik az egyesület céljainak megvalósulását és az egyesület tevékenységét.

3. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – a Közgyűlés felkérése alapján – az a személy, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti. A szervezet életében hosszú időn át és eredményesen részt vett személyek, illetve szervezetek számára az elnökség adományozhatja a „tiszteletbeli tag” címet.

A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag a Közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehet részt, tisztségre – a tiszteletbeli tisztségek kivételével – nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. Köteles betartani az alapszabály rá vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztetheti a célok megvalósulását.

Tiszteletbeli tag felvételéről a Közgyűlés dönt. A tagság a felkérés elfogadásával jön létre.

Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek, illetve a tiszteletbeli tagok tiszteletbeli tisztségre választhatók (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).

4. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magán-, illetve jogi személy, aki/amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos anyagi támogatására. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.

A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie, de az általa vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatására köteles. Kötelesek továbbá betartani az alapszabály rájuk vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztethetik a célok megvalósulását.

A pártoló tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.

– 5 –

5. A tag, a vezető tisztségviselő kérheti a bíróságtól az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

6. A tagsági viszony megszűnik:

1.           a tag kilépésével, amelyet az egyesület képviselőjéhez kell írásban bejelenteni. A tag kilépettnek tekintendő a kilépő nyilatkozata képviselő általi kézhezvételének napjával;

2.           a tag kizárásával;

3.           a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével;

4.           a tagsági jogviszony felmondásával.

Az Elnökség dönt első fokon a tagkizárás ügyében, másodfokon az Egyesület Közgyűlése jár el. Az Elnökség tagjainak, illetve a tiszteletbeli tagok fegyelmi ügyében első fokon is a Közgyűlés dönt.

Kizárandó az Egyesület tagjai közül

‒ az a tag, aki tevékenységével, magatartásával vagy mulasztásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti (ide nem értve a felmondás alapját képező tagdíj fizetési mulasztást),

– az a tag, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

E magatartások esetén kizárás helyett figyelmeztetés is alkalmazható, az elkövetett magatartás súlyosságához, egyszeri vagy ismételt jellegéhez igazodóan, ezekkel arányosan. A taggal szembeni eljárás szabályai ez esetben is megegyeznek a kizárásra alkalmazandó szabályokkal.

A kizárási eljárást első fokon – az Elnökség tagjainak ügye kivételével – az elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti, a tudomására jutott tények és körülmények részletezésével, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével, csatolásával. Az eljárás megindításáról az elnök dönt. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell, továbbá lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A tag az eljárás során jogi képviselőt is igénybe vehet. A tagot az Elnökség kizárást tárgyaló ülésére meg kell hívni, és itt is lehetőséget kell adni számára, hogy védekezését megfelelően előadhassa.

A taggal az elnökség kizáró határozatát írásban közölni kell. A határozatnak tartalmaznia kell a kizárás indoklása körében az annak alapjául szolgáló okokat, tényeket, illetve azok

bizonyítékait. A határozatnak tovább tartalmaznia kell az igénybe vehető – egyesületen belüli és kívüli – jogorvoslatról szóló pontos és kifejezett tájékoztatást.

-6-

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy a kizáró határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [jogszerűtlenség, ideértve az alapszabály sérelmét is, illetve megalapozatlanság], és köteles az erre vonatkozó bizonyítékait megjelölni. A közgyűlés összehívására jogosult személy a fellebbezés érdemi tárgyalásra alkalmasságáról a fellebbezés kézhezvételét követő 30 napon belül döntést hoz.

Alkalmas fellebbezés esetén az összehívó köteles az egyesület közgyűlését a fellebbezés megtárgyalására legkésőbb 30 napon belül összehívni. A tag védekezésének és részvételének lehetőségét a közgyűlésen is biztosítani kell, azzal, hogy a határozat meghozatala során az érintett tag a kérdésben nem szavazhat.

A tag tagsági jogviszonya kizárás esetén a következő időpontokban szűnik meg:

‒ az Elnökség döntése esetén a kézhezvételtől számított 15 napos fellebbezési határidő leteltét követő napon,

‒ fellebbezés esetén, illetve az Elnökség tagjai vonatkozásában a közgyűlés kizárást helybenhagyó (elnökségi tagok esetében kizáró) határozatának meghozatalával.

A tagsági jogviszonyt a közgyűlés harminc napos határidővel felmondhatja, ha a rendes tag hat hónapon keresztül az elnökség írásbeli – póthatáridőt tűző, és az ismételt mulasztás jogkövetkezményeire kifejezetten felhívó – felszólítása ellenére elmaradt a tagdíj megfizetésével. Ugyanez irányadó a pártoló tagra is, ha az általa vállalt vagyoni hozzájárulást nem teljesítette.

Az írásbeli felszólításban fel kell hívni a tagot arra, hogy amennyiben a felszólítás alaptalan, vagy mulasztását ki kívánja menteni, adja elő az ezekkel kapcsolatos tényeket és bizonyítékokat. A felszólításnak továbbá tájékoztatást kell adni az esetleges fizetési kedvezményekről is.

A tagsági jogviszony felmondás esetében a felmondási idő leteltével szűnik meg.

IV.

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

1. Az Egyesület szervei

Az Egyesület testületi szervei:

a)   Közgyűlés,

b)   Elnökség,

Az Egyesület tisztségviselői:

a)      elnök,

b)      elnökhelyettes,

c)      három elnökségi tag,

-7-

 

Az egyesület vezető tisztségviselőinek az Elnökség tagjai minősülnek. Az 5 (öt) tagú elnökséget a közgyűlés választja meg, az egyesület soraiból, 5 (öt) éves időtartamra.

Az elnökség tagja az elnök, az elnökhelyettes, valamint további három elnökségi tag.

2. A Közgyűlés

A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület döntéshozó szerve.

A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart.

Közgyűlés döntéseit főszabály szerint ülés tartásával hozza meg

a) A közgyűlés ülésének összehívása, a napirend megállapítása, a közgyűlés helyének kijelölése.

A Közgyűlés ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes írásban hívja össze.

Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt az illetékes törvényszék elrendeli. Össze kell továbbá hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából akkor is, ha:

‒ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

‒ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

‒ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ez utóbbi esetekben összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A Közgyűlést az elnök írásban hívja össze postai úton, vagy a tagok e-mail címére megküldött elektronikus levél útján.

Döntésével megjelöli a közgyűlés napirendjét, továbbá kijelöli annak helyét és időpontját.

A közgyűlés ülése fő szabály szerint az egyesület székhelyén tartandó, de az összehívó határozhat az ülésnek a székhelyet magában foglaló megye területén egyéb alkalmas helyszínen történő megtartásáról is.

A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell:

‒ az egyesület nevét és székhelyét;

‒ az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

‒ az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívóhoz csatolni kell továbbá az írásbeli előterjesztéseket is.

Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tizenöt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban – a megküldött meghívó útján – értesülnek.

 

-8-

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

Az elnök a közgyűlés összehívását megelőzően a napirend tervezetét megküldi a tagoknak azzal, hogy arra a kézhezvételtől számított öt napon belül észrevételt, illetve újabb napirendi pontokra vonatkozó indokolt indítványokat tehetnek. A határidő lejártát követően a beérkezett javaslatokat és észrevételeket figyelembe véve a főtitkár összeállítja a közgyűlés napirendi pontjait.

Ha az összehívó a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. Ehhez azonban az szükséges, hogy valamennyi szavazásra jogosult jelen legyen, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájáruljon.

b) Az ülés lebonyolítása

Az ülés megnyitását követően ki kell jelölni a közgyűlés tisztségviselőit, akik: a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető, és a jegyzőkönyv hitelesítők (utóbbiak egyúttal szükség szerint, a titkos szavazásoknál mindig szavazatszámláló bizottságot is alkotnak).

A közgyűlést az egyesület elnöke vezeti le, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes látja el a levezető elnöki teendőket.

A jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök kéri fel. Jegyzőkönyvvezető nem tag (tagi képviselő) is lehet.

A jegyzőkönyv hitelesítésére a levezető elnök két jelen lévő egyesületi tagot kér fel, akik vállalják, hogy a közgyűlés egészén végig jelen lesznek, és aláírásukkal hitelesítik a felveendő jegyzőkönyv tartalmát.

Ezt követően meg kell állapítani a közgyűlés határozatképességét. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Határozatképesség esetén a közgyűlés szavaz a napirend esetleges kiegészítéséről, ezt követően a napirend elfogadásáról.

A közgyűlés ülésének rendjéért a levezető elnök felel. Megadhatja, figyelmeztetheti az előre megadott időkeret túllépésére, illetve a tárgytól való eltérésre. A levezető elnök megvonhatja a felszólalótól a szót, ha az a figyelmeztetés ellenére tovább folytatja az arra okot adott magatartását. Rendzavarás esetén figyelmeztetéssel élhet, illetve ez okból felfüggesztheti a közgyűlés ülését.

 

-9-

A napirend megnyitása után a levezető elnök vitára bocsátja a megküldött előterjesztést, megállapítja a felszólalások időkeretét, levezeti és lezárja a vitát, majd levezeti a szavazást.

Az Egyebek napirendi pontban tájékoztatók, szavazást nem igénylő beszámolók tárgyalhatóak.

A Közgyűlés ülései nem nyilvánosak, azon a tagokon és az elnökségi tagokon kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

c) A közgyűlés határozatképessége

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több, mint fele jelen van.

Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent szavazásra jogosult tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, fél óra várakozás után a közgyűlés a meghívóban meghirdetett napirendi pontokban a megjelent szavazásra jogosult tagok számára tekintet nélkül határozatképessé válik, ha a közgyűlés meghívójában a távollét e jogkövetkezményére és a meghatalmazott képviselő igénybe vételének lehetőségére a tagok figyelmét kifejezetten felhívták. A közgyűlés ez esetben a napirend kiegészítéséről nem határozhat.

d) A szavazás módja, a határozatok közlése:

A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a szavazásra jogosult tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bek. 1. pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

–        kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

–        bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben, illetve meghozandó döntésben egyébként érdekelt.

–        aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

–        akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

–        aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll.

 

-10-

A szavazás során elsőként az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatokról szavaznak, és ez után az elfogadott módosító javaslatokkal egységes szerkezetbe foglalt végleges szövegről szavaznak. A szavazást követően a levezető elnök szóban kihirdeti a döntést.

e) Jegyzőkönyvezés

A közgyűlés egészéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a határozatképesség megállapítását, a közgyűlés megválasztott tisztségviselőit, az elfogadott napirendet, a napirend keretében elhangzott hozzászólások összefoglalását, a meghozott döntéseket.

f) A Közgyűlés hatásköre:

A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

–                          megválasztja és – ha tisztségük ellátására méltatlanná váltak – visszahívja az Egyesület vezető testületeinek tagjait (Elnökség), illetve az egyesület tisztségviselőit továbbá megállapítja esetleges díjazásukat,

–                          határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;

–                          elfogadja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait;

–                          az Elnökség javaslata szerint, az elnök előterjesztése alapján dönt a tagfelvételi kérelmekről (a pártoló tagok kivételével);

–                          tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;

–          elfogadja az éves költségvetést, az Elnökség szakmai beszámolóját, illetve a számviteli beszámolót, annak mellékleteivel együtt. A számviteli beszámoló elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges.

–          a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

–          az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ennek hozzátartozójával köt;

–          a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők, vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

–    határozathozatal a más egyesülettel való egyesülés, illetve az egyesületekre való szétválás egyes kérdéseiben (egyesülés, illetve szétválás elhatározása, egyesülési – szétválási terv, illetve a kapcsolódó számviteli beszámolók, egyesülési – szétválási szerződések elfogadása)

–                          az egyesület megszűnésének elhatározása, a végelszámoló kijelölése.

3. Az Elnökség

a) Összetétele

Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat az öt tagú Elnökség látja el. Az elnökséget a közgyűlés választja öt éves időtartamra. Az Elnökség tagjai: az elnök, elnökhelyettes, három elnökségi tag. A tagok megbízatása megválasztásuk elfogadásával jön létre.

-11-

b) Működése

Az Elnökség döntéseit ülés tartásával hozza meg.

Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásbeli módon értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.

Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további személyek hívhatók meg.

Az Elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon az elnökségi tagokon kívül csak az egyesületi tagok, illetve a meghívottak vehetnek részt.

Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak több, mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 18 napon belül – az Elnökség ülését ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjainak több, mint a fele jelen van.

Az Elnökség üléséről emlékeztetőt kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az elnökségi ülés helyét, idejét, a jelenlévők számát és személyét, a határozatképesség megállapítását, a napirendet, az elhangzott hozzászólások rövid összefoglalását.

c) Hatásköre

Az Elnökség dönt minden olyan, az egyesület irányításával kapcsolatos kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az Elnökség feladatai:

a) ellátja az Egyesület operatív vezetésével, napi ügyeinek vitelével kapcsolatos feladatokat; az e körbe tartozó döntéseket meghozza;

a)  az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben (különösen: beszámolók, éves költségvetés) előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára;

b)  az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

c)  az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

d)  befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén;

e)  első fokon a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz (az Elnökség tagjainak és a tiszteletbeli tag kizárása kivételével);

f)    javaslatot dolgoz ki a tiszteletbeli tagságra jelölt személy megválasztására,

g)  dönt a pártoló tagok felvételéről,

-12-

h) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a szükséges intézkedések megtétele.

Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.

4. Az Egyesület tisztségviselői

a) Megbízatási idő

Az egyesület IV. 1. pont szerinti tisztségviselőit a Közgyűlés öt évre választja, megbízatásuk lejárta után újra választhatóak. Az öt éves ciklus közben megszűnő megbízatású tisztségviselő helyére megválasztott új tisztségviselő megbízatása a ciklusból még hátralévő időre szól.

b) Összeférhetetlenségi szabályok

A vezető tisztségviselőkre a Ptk. 3:22. §-ában rögzített összeférhetetlenségi, illetve kizáró szabályok irányadóak.

c) A vezető tisztségviselők feladat- és hatáskörei

A vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni.

Az elnök hatásköre és feladatai:

a)          a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése,

b)          konferenciák és más rendezvények szervezése,

c)           a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,

d)          az Egyesület működésének irányítása,

e)           utalványozási jog gyakorlása során önállóan képviseli az Egyesületet és rendelkezik a bankszámla felett,

f)            felelős az Egyesület törvényes és alapszabály szerinti működéséért,

g)          koordinálja az Elnökség tagjainak a munkáját és gondoskodik arról, hogy intézkedései a Közgyűlés és az elnökség határozataival összhangban legyenek,

h)          a Közgyűlés által adott felhatalmazás keretei között szerződéseket köthet és meghatalmazásokat adhat az egyesület nevében, ideértve a munkaszerződések és az együttműködési megállapodások előkészítését és megkötését is,

i)            gondoskodik arról, hogy az Elnökség a Közgyűlésen beszámoljon munkájáról,

j)            szervezi az együttműködést az Önkormányzattal, a községben működő társadalmi és gazdasági szervezetekkel, valamint más szervekkel,

k)           intézkedik minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés, vagy más szerv, illetve tisztségviselő hatáskörébe,

l)            tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról,

m)        előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli, nyilvántartja a tagságot,

n)          gondoskodik az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzéséről és azok folyamatos kezeléséről,

-13-

o)          kapcsolattartás és együttműködés az Egyesület működési területén gazdálkodó szervekkel.

A elnökhelyettes hatásköre és feladatai:

1.      az elnök konzultánsaként működik,

2.      az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését;

3.      az elnök távollétében az elnökségi ülések levezetése;

4.      az egyesületi rendezvények szervezésében való közreműködés,

5.      a hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása.

5. A képviselet rendje

Az Egyesületet a bíróság, más hatóságok és hivatalos szervek előtt, valamint más szervezetekkel és harmadik személyekkel szemben az Elnök képviseli. A további elnökségi tagok csak az elnök akadályoztatása esetén, írásbeli meghatalmazás alapján képviselhetik az egyesületet, a meghatalmazás szerint.

Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezés az önálló jogkörben eljáró, törvényes képviseletet ellátó személyt, az elnököt illeti meg, kizárólag ő jogosult, méghozzá önállóan, egy személyben a bankszámla felett rendelkezni.

 

V.

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

1. Az Egyesület vagyoni eszközei

Az Egyesület bevételei:

–        tagdíjak, a tagok vagyoni hozzájárulásai,

–        hitelek, kölcsönök, támogatások,

–        az Egyesület rendezvényeinek bevételei,

–        egyéb bevételek.

2.      Az egyesület tagja belépéskor, illetve tagsági jogviszonya folyamán évente tagdíjat köteles fizetni.

Az Egyesületet magánszemélyek, vagy jogi személyek önkéntesen támogathatják.

Az egyesület tagja belépéskor, illetve tagsági jogviszonya folyamán évente tagdíjat köteles fizetni. A tagdíj mértéke tagonként évi 5.000,- Ft, azaz ötezer forint. Évközbeni belépéskor a tagdíj a belépés hónapjától az év hátralévő részére időarányosan számított mértékű, melyben a belépés hónapja egész hónapnak számít. A tagdíjat egy összegben előre a tárgyév március 31. napjáig kell megfizetni, készpénzben az elnöknek átadva, vagy közvetlenül az egyesület bankszámlájára történő átutalással.

3. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása

Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót a gazdasági felelős terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.

A kifizetések az utalványozásra jogosult aláírása alapján teljesíthetők.

-14-

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok csak a tagsági díjat kötelesek az Egyesületnek megfizetni, saját vagyonukkal az Egyesület tartozásaiért nem felelnek.

Az Egyesület jogszabály szerinti vagyonkezeléséért az Elnök, az Elnökhelyettes és az Elnökségi tag felel. Elszámolási kötelezettséggel tartozik az Elnökség évenként a Közgyűlés felé, valamint a céltámogatások felhasználásáról a támogatást nyújtó szervek felé.

VI.

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:

– a tagok kimondják megszűnését; vagy

– az arra jogosult szerv megszünteti.

– az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

– az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

Az egyesület jogutódlással szűnik meg, ha más egyesülettel egyesül, illetve egy vagy több egyesületre szétválik.

VII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Ezt az alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2016. február 09. napján fogadta el.

2. A tagjegyzék jelen alapszabály – nem nyilvános, elkülönítetten kezelt – mellékletét képezi.

3. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CXLXXV. törvény, illetve a kapcsolódó egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései irányadóak. Az alapszabály szövegét a Közgyűlés 1/2016. (02.09.) számú határozatával állapította meg.

 

Kelt.: Dombóvár, 2016. február 09.

………………………

        Katyi Laura

    Egyesület elnöke
___________________    ___________________

     Szabó Katalin                Taksonyi Levente

jegyzőkönyv hitelesítők
 

Ellenjegyzem:

Dombóváron, 2016.02.09. napján

Ügyszám: 135/1021/12.